Kedves Látogató!

Új – Zélandon van egy úgynevezett Forgotten World Highway (Elfelejtett Világ út), ami egy 148 km hosszú aszfalt nélküli mesés hely. Ahogy haladsz az úton, minden kanyarban azt érzed, NA EZ a Föld nevű bolygó, ez a legszebb hely a világon, ez a Világ vége és Világ kezdete. Egy hegység hatalmas szerpentinekkel, aztán a zöld színű legelők birkákkal, majd a fekete homokú óceánpart.

Számomra valahol ott kezdődik az, amit én Életnek nevezek.

Szabadság, tiszta levegő, közel a természethez és egy olyan érzés, amit itt Magyarországon szinte sosem éreztem azelőtt. Az emberek végtelen kedvességgel, nyugalommal, és a szó jó értelmében vett lazasággal élik a mindennapokat.

Amikor hazajöttem, akkor láttam meg igazán, amiről annyi statisztika szól: mennyire szorongóak vagyunk mi, magyarok. Így hát mi mást adnánk át a gyerekeknek, mint a feszültséget, teljesítménykényszert.

Tudom én, hogy az ország gazdasági helyzete, a válság, a hitelek stb. okozzák mindezt (és ennek súlyát nem is kicsinyítem, hisz valóban meg tud roppanni valaki alatta), mégis abban hiszek, hogy bennünk és Magyarországon is van egy “Forgotten World Highway”, ahol az igazi Élet kezdődik.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak arra, hogy a lazaság, a humor, a lelki dolgaink rendezése mennyire felszabadító tud lenni. Ha a szüleinkkel való kapcsolatot rendezzük, ha egy régi ex-es történetet helyreteszünk magunkban, ha egy céges megbeszélésbe humort viszünk, könnyebbek lesznek a mindennapok. És aztán?
Aztán egyre több erőd lesz, talán felébred az intuíciód, megtalálod azt a hivatást, ami még több erőt ad, lesz erőd a kapcsolataidra…és aztán a kör elemei már egymást erősítik.

Ma már rengeteg lehetőség áll a rendelkezésre, hogy jobban érezzük magunkat. Valakinek egy jó pszichológus segít, van, akinek elég egy találkozás, másoknak a vallás.

A gyerekekről

A mai társadalom, kultúrális változások és természetesen a gazdasági helyzet (stressz, félelem, időhiány stb.) rányomja bélyegét a gyermekek fejlődésére/ fejlesztésére. Bár mindent megpróbálunk megadni: legjobb minőségű élelmiszerek, rengeteg játék…azonban a legjobb nevelési eszköznek mégis a minőségi, együtt töltött időt tartom.

A gyermekünk a mi életünkből merít: erőt, mintát, érzelmeket, jövőképet. Ezekkel épül az élete, Ő maga, a jövője és aztán az ő gyerekei is… Minden nap a mi kezünkben van a döntés, hogy milyen országot, milyen társadalmat építünk tovább. Megmutatjuk-e nekik az élet élvezetét, játékosságot és a feltétel nélküli szeretetet? Van-e képességünk az örömre, akkor is, ha félünk? Tudunk –e játékként tekinteni az életre, velük együtt? Tudunk-e erőt adni nekik, hogy azt majd a saját életükbe és a jövőjükbe épitsék? És:tudunk-e tanulni tőlük?

Az Adnia és a delfinek című mesekönyv abból a célból született, hogy mindezekre a mesék szimbolikáján keresztül megtanítsuk őket, ugyanis a delfinek tökéletes képviselői a feltétel nélküli szeretetnek, a játékosságának, az élet élvezetének, minden körülmények között.

Minden gyermekprogramom azt a célt szolgálja, hogy a szorongás örömmé váljon és megtanulják saját maguk örömmel élni az életet.

Kőpataki Katalin

A könyvről

• Címe: Adnia és a delfinek
• Írta: Kőpataki Katalin
• Illusztrálta: Baran György
• Ajánlott korosztály: 4-10 év

Delfinterápia

“A delfinekben van valami különleges – olyannak látjuk őket, mint amilyennek magunkat akarjuk látni.” (Wade Doak cetkutató)

A delfinek több, mint tíz éve a mindennapjaim részei. Először csak plüssök, matricák, kulcstartók, aztán mesék és könyvek, majd delfinterápia formájában. Velük akartam “dolgozni”, így elmentem egy delfinterápiás központba. A tanulmányok, a könyvek, az emberi “elme” korlátozottsága a gyógyítás értelmezésében hetek alatt semmivé váltak a delfinek megismerésével. Fogságban is képesek voltak olyat nyújtani, aminek eredetéről a tudománynak mind a mai napig csak feltételezései vannak. Ez a természetfeletti képességük inspirál engem: játékosságra, szabadságra, önfeledségre, vidámságra és a feltétel nélküli szeretetre, mind a gyerekeknek szánt foglalkozásokon, mind pedig a felnőttek terápiájában.

Részlet a meséből

“- Tudod, nagy családunk van, mert a delfinek mindig összetartanak. Együtt alszunk, úszunk, vadászunk a kisebb halakra, amikkel táplálkozunk. Naponta legalább száz halat megeszünk, ami nagyon soknak tűnhet, de a méretünkhöz képest nem az. Egész nap úszunk, így szükségünk is van a sok energiára. Mi azonban nem mosunk fogat evés után, mert több, mint száz van belőlük. Ezért nektek sokkal könnyebb dolgotok van ám!- mondta bohóckodva, miközben kitátotta száját, hogy megmutassa fogait.

- És mit csináltok egész nap a vízben? – faggatta tovább Adnia a delfint.

- (…) Kedvenc időtöltésünk a hullámokon lovaglás, ahogy a szörfözők is teszik, illetve nemcsak nézzük a halászokat, hanem gyakran velük is tartunk. Elkísérjük őket, sőt, segítünk halat fogni a hálóikba. ”

Néhány “üzenet” a delfinektől:

Itt a tengerben mindenkinek van feladata, ahogy nektek is. Mi a vidámságra és az élet élvezetére bíztatunk titeket, s akkor is kapcsolatba léphetsz velünk, ha nem vagyunk közel.Kérd a segítségünket, hogy élvezni tudd újra az életed. Apró dolgokkal kezd, amik örömet okoznak, és nagy dolgokkal folytasd, amik a szíved álmai.

Azért nem szeretjük, ha megérintesz minket, mert így egyrészt rengeteg baktériummal találkozhatunk, amit a mi szervezetünk nem ismer, másrészt: szeretnénk, ha elhinnétek, képesek vagytok gondolatokkal kommunikálni velünk és egymással, érintés nélkül. Használjátok a szíveteket, a telepátiát. Nálunk működik.

Kedves Szárazföldön lakók!

Mindent megteszünk értetek: fogságban élünk, gyerekeket gyógyítunk, mutatványozunk, pénzt hozunk, rajzolunk, kihalásznak minket és meg is esznek, s mégis lassan beszélni is megtanítotok, hogy bizonyítsátok, mi is fejlett intelligenciával rendelkezünk. Takarítószeres és kozmetikai vegyületekben úszkálunk. Azonban mi, állatok, fogságban meghalunk - a családunk és a társaink egy életen át várnak minket. A kémiai szereket te megválaszthatod, mi itt nem. Kérlek, vegyél környezetkímélő szereket, hogy mi is egészségesen élhessünk. Különben nem úszhatunk szabadon, nem teljesíthetjük a feladatunk, amiért megszülettünk. Nekünk is van lelkünk, csak mi nem tudjuk elmondani, amit szeretnénk: minden állatnak ott a helye, ahova az élet rendje szánta.

Nálunk is vannak különbségek, itt a vizekben - mégis szeretjük egymást! Senki sem jobb, rosszabb, csak más. Ő bálna, én delfin. Mindegyikünk tökéletes - és még repülőset is tudunk játszani!

Referenciák

Könyv rendelés